zalai borvidék
A Zalai borvidék Zala megyében, a Balatontól nyugatra helyezkedik el. Zala megye a szőlőtermeléshez ideális klimatikus viszonyokkal rendelkezik. A nagyobb hőmérsékleti ingadozásokat jelentősen tompítják a Zala menti ártéri területek. A Kis-Balaton visszaállításával a közeli dombokon a kiváló minőségű bor termelésének feltételei tovább javultak. A borvidéken a dombok észak-déli irányban húzódnak, amelyeket nyugat-keleti irányú völgyek szabdalnak. A borvidék dél-nyugati szegletéből Mura néven is találkozhatunk borokkal.
Zalának a középkorban is virágzó szőlő- és borkultúrája volt. Ezt bizonyítja egy 868-ból fennmaradt oklevél is, amely a Zala menti szőlőművelésről tesz említést. Később IV. László által 1288-ban kiadott esztergomi vámtarifában zalai borok is szerepelnek. A XVIII. században a Zalában már a vörös bort adó szőlőket termesztették a legnagyobb sikerrel. A borvidéket ma is uraló Olasz rizlinget a XIX. század második felétől kezdték el telepíteni.
A termőterületet alkotó települések
Terméktípusok Zala névvel
Bor: fehér, rozé, siller, vörös
Minőségi pezsgő: fehér, rozé, vörös
Gyöngyözőbor: fehér, rozé, vörös
Terméktípusok Mura névvel
Bor: fehér, siller, vörös
A termőterület talaja
A borvidékre a változatosság a jellemző. Egyes részeken az egykori Pannon-tó homok- és agyagüledéke található, de jellemző a kavics, homokkő, lösz és a barna erdőtalaj, Mura vidéken a vörösföldek.
Főbb szőlőfajták
Olasz rizling, Királyleányka, Zöld veltelíni, Rajnai Rizling, Tramini, Furmint, Szürebarát Merlot, Cabernet sauvignon
Tippek, ötletek
Sétáljunk fel Szécsisziget mellett az erdőben, a török időkben elpusztult Petróc falu XIII. századi templomához, a Mároki-kápolnához. Az ősi temető megnyugtató csöndje, vagy a kápolnában az oltár körül a falba épített ülőhelyek mind egy elmúlt világ emlékei.
